A katolikus egyház Erdélyben három rítusban áll fent: a latin, azaz a római katolikus, a bizánci, azaz a (román) görögkatolikus és az örmény katolikus rítus. Ennek megfelelően a romániai püspökök konferenciája is három rítusú, de ugyanazt az „egy, szent, katolikus és apostoli” egyházat testesíti meg, amelyet a nikaia-konstantinápolyi hitvallás (a Hiszekegy hosszabbik változata) 325-ben és 381-ben meghatározott. A hármas egységet, az örmény katolikus rítust pedig kultuszként az állami törvényhozás nem ismeri el. A világtörténelemben azonban az örmény nép az első hivatalos keresztény nép, ugyanis Világosító Szent Gergely 301-ben megkeresztelte III. Tiridát örmény királyt népével együtt, aki államvallássá tette a kereszténységet.
A „könyvecske” három egységet ölel fel. Kézbevevője elsőként az évfordulók alkalmából elhangzott köszöntőket olvashatja (Ferenc pápa köszöntését és üzenetét, Nerszesz XIX. Péter katolikus örmények pátriárkája és kilikiai örmény katholikosz emlékezését). Az olvasó betekintést nyerhet az örmények rövid egyháztörténetébe, különösképpen az erdélyi örmények történetébe. Megismerheti az erélyi örmény katolikus püspökök és a romániai örmény apostoli kormányzók nevét és életrajzi adatait, a Romániai Katolikus Örmény Ordináriátus plébániáinak és plébánosainak történetét, elérhetőségét.
A könyv az örmény katolikusok sematizmusának tekinthető: erdélyi örmény egyházi névtár, az erdélyi örmény egyház intézményeinek, szervezeti fölépítésének és személyeinek adattára.
