E kötet névtár: az ezer évet két időszakra osztva névsor szerint hozza az egyházmegyés papokat. Az Úr gyulafehérvári „szőlőjében" jelenleg dolgozó paptestvéreink önmagukat és „szolgatársaikat" a második részben találják meg névsor szerint.
Névtárunk történelmi. Ez azt jelenti, hogy átöleli főegyházmegyénk ezer évét. Mivel ezer év alatt a főegyházmegye egyházi közigazgatási területe változott, a névtár történelmi jelzőjében az is benne van, hogy a ma nem Gyulafehérvárhoz tartozó egykori területén működött papok is szerepelnek benne abból az időszakból, amikor erdélyi egyházmegyések voltak. És fordítva: kimaradtak azok az egyházmegyés papok, akik szolgálatuk idején más egyházmegyés papként az akkor nem Erdélyhez tartozó mai gyulafehérvári főegyházmegye területén működtek. Erre mindig gondosan kitér a szerző, akinek köszönjük, hogy többrétű elfoglaltsága mellett felvállalta millenniumunk és papságunk tiszteletére ennek a terjedelmes műnek a megalkotását. A kötet célja éppen ez volt: emlékezzünk paptestvéreinkre, „akik előttünk jártak", és ismerjük meg jobban egymást is, akik az Úr Jézus hívását az ő kegyelméből az erdélyi papságban követtük ebben a szenvedéssel és reménynyel teli korunkban, amelyet sohasem hagy el a gondviselő Isten. A könyvet lapozgatva fogadjuk meg Szent Pál intelmét, amelyet a feltételezések szerint római börtönében írt meg végrendeletként vértanúhalála előestéjén kedvenc tanítványának, Szent Timóteusnak: „Ezért figyelmeztetlek, éleszd fel magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem folytán benned él. Isten nem a csüg- gedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk." (2Tim 1,6) - Jakubinyi György érsek
