A kolozsvári Szent Mihály-egyházközség plébánosai a XVIII–XIX. században

Igen sok tudományos tanulmány és szakkönyv jelent meg Kolozsvár kulturális és egyházi intézményeiről, a várost formáló személyiségek történetéről. Már-már az az érzésünk, hogy a kincses város múltjáról újat írni nem lehetséges. És íme, Veres Stelian A kolozsvári Szent Mihály egyházközség plébánosai a XVIII–XIX. században című könyve megcáfolja feltételezésünket, amikor a kolozsvári római katolikus Szent Mihály-egyházközség 18–19. századi plébánosait és munkásságukat bemutatja. A jelzett korszakban olyan papi személyiségekkel ismertet meg, akikről az utókor teljesen megfeledkezett, pedig munkájuknak ma is élvezői vagyunk.

Munkájában Veres Steliannak sikerült egységbe fognia két évszázad kolozsvári plébánosainak működését egy olyan időszakban – a 18. században –, amikor a felvilágosodás eszméi a vallásos életet is racionalizálni akarták, továbbá – a 19. században – amikor a társadalmi reformok és forradalmi-liberális eszmék az egyházat magát, de még inkább kulturális pozícióit kikezdték, megpróbálták háttérbe szorítani. A jelzett korszak kolozsvári plébánosai – a külső és belső akadályokat legyőzve – a Szent Mihály-plébánia felvirágoztatásáért dolgoztak; a városnak ma is a szimbólumát jelentő főtéri templomot külsőleg-belsőleg szépítették, monumentális tornyát felépítették, s közben nem feledkeztek meg egyéb kulturális feladataikról. - Marton József